Iskolatörténet

regi Iskolánk, a Jurisich Miklós Gimnázium több mint 330 éves múlttal rendelkezik. Vas megye legrégebbi gimnáziuma a miénk. Történetén keresztül jól nyomon követhető a magyarországi iskolarendszer, és ezen belül a gimnáziumi oktatás változása.

A jegyzőkönyvek tanúsága szerint már az 1660-as években működő protestáns gimnáziumot az ellenreformáció megszüntette, és helyette 1677 júniusában Széchenyi György gróf birtokán lerakták az iskola és a kollégium alapkövét. Az iskolát működtető jezsuiták nagyon komoly hittérítő munkát szántak az intézménynek az "eretnek" Kőszegen. Az 1691/92. tanévre épült ki a négy osztályos rendszer hat osztályossá.

1777 augusztusában kihirdették az első tanügyi törvényt, a Ratio Educationist. Mária Terézia uralkodói felségjognak és politikumnak tartotta az oktatásügyet, amely ezzel a világi rendi kormányzat kezébe került. A győri és a pécsi tankerület királyi főigazgatója az a Niczky Kristóf gróf lett, aki korábban növendéke volt a kőszegi jezsuita gimnáziumnak, és segítségével a kőszegi gimnáziumi oktatás ügyét a piarista rend karolta fel 1777. október 20-tól. A tanterv alapvetően a felvilágosodás korát tükrözte, nagy hangsúlyt helyeztek az iskolai könyvtárak és szertárak fejlesztésére.

1815-ben a jezsuita rendet Kaposvárra helyezték, és 1815 októberétől a bencés rend iskolafenntartói rangra emelkedett Kőszegen. A reformkor idején semmi nem zavarta a tanító rend önállóságát, fő feladatnak tekintették a vallástan tanításának megszilárdítását, de nagy hangsúlyt kapott a magyarságtudat ápolása is.

1883-ban Trefort Ágoston megteremtette az első középiskolai törvényt, amelyben meghatározták a tanítás anyagát, bevezették a tanmenetkészítés gyakorlatát. A törvény hatására teljessé vált Kőszegen a szakrendszerű oktatás. Ez év novemberében a város tervet fogadott el a kisgimnázium főgimnáziummá fejlesztésére, de épületgondok miatt erre 20 évet kellett várni. A kőszegi képviselőtestület alapítványt hozott létre a főgimnáziumi épület létesítésére, szerződést kötöttek tanítás céljára a bencés renddel, megszerezték a telket az Eszterházy-családtól, az engedélyt az uralkodótól és 1908-ban elkészült a Hunyadi úti épület. (Az építési tervet készítő csoportban ott találjuk Hajós Alfréd nevét.) Az 1909/10. tanévre épült ki a teljes nyolc osztályos szerkezet.

mai A II. világháború hadieseményei csak az 1944/45. tanévet zavarták meg, amikor a gimnázium épülete először német főparancsnoksági székhely, majd hadikórház lett.

1948. augusztus 13-án az 1948. évi XXXIII. törvény alapján az intézmény állami kezelésbe került a felszereléssel, a hozzá tartozó földterülettel és a fiúnevelővel együtt. Ekkor kapta a Jurisich Miklós Állami Gimnázium nevet. A még nyolc osztályos gimnáziumba beiratkozott utolsó osztály az 1951/52. tanévben érettségizett. Az államosítást követően a rendi tanárok távoztak, a helyi tanítóképzők, az evangélikus leánygimnázium, a katonai reáliskola egykori tanárai és a Szombathelyről ide helyezett tanárok alkották az új iskola tantestületét.

1949 és 1951 között két tanéven keresztül "pedagógiai gimnáziumként" működött, ugyanis szervezeti egységet alkotott a tanítóképzővel, a gyakorlóiskolával és az internátusokkal. Az intézmények tantestülete is közös volt, szinte páratlan példát mutatva a közös tanítás, a módszertani együttműködés lehetőségére.

A további tanéveket is az útkeresés jellemezte. Bár 1948-tól az intézmény megőrizte általánosan képző gimnázium jellegét, a vezetése, tantestülete mindvégig saját profil kialakítására törekedett.

Vissza...

Galéria

JMG

Jubileum

JMG